Tengeri csaták
Az Ortegál foki és a Nílusi csaták
Észak-nyugat-Spanyolország partjainál. Ez az ütközet volt a trafalgari csata utolsó akciója. Előzmények
Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy négy hajójával nem vett részt a trafalgari ütközetben, csak mozdulatlan szemlélője volt az eseménynek. November 3-án a spanyol partoknál megpillantotta Sir Richard Strachan angol ellentengernagy nagyobb flottáját, ami elől ki akart térni. A csataSir Richard Strachan angol ellentengernagy a Caesar, Hero, Courageux, Namur sorhajóval és négy fregattal döntő vereséget mért és elfoglalta a Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy irányította hajórajt: a Formidable, Scipion, Duguay-Trouin és Mont Blanc hajókat, amelyek kimaradtak a két héttel korábban vívott trafalgari csatából. KövetkezményekEzzel a vereséggel a francia flotta gyakorlatilag megsemmisült és az angol flotta lett a tengerek szinte korlátlan ura. Az elfoglalt francia hajókat besorozták az angol flotta sorhajó kötelékébe, Formidable-ból HMS Brave, a Scipion-ból HMS Scipion, Duguay-Trouin-ból HMS Implacable, a Mont-Blanc-ból HMS Mont Blanc lett. A francia ellentengernagy a csatában a fején sebesült meg, hadifogságba került Angliába és sokáig viselnie kellett a veresége szégyenét. Csatarend
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hadmozdulatok a nílusi csatában. A brit hajók piros, a francia hajók kék színnel vannak jelölve.
A nílusi csata, vagy más néven az abukíri csata brit–francia tengeri ütközet, Alexandria közelében. A csata előzményeiNapoléon Bonaparte tábornok 1798-ban azt tervezte, hogy Egyiptom megszállásával veszélyezteti a britek uralmát Indiában. Miután kitudódott a franciák terve a brit Admiralitás Nelsont küldte a Földközi-tengerre, hogy felderítse a francia flotta mozgását. Nelsont azonban egy vihar megakadályozta feladatának teljesítésében. A francia expedíciós flotta közben elfoglalta Málta szigetét, és innen indult tovább Egyiptomba. Nelson azonban a franciák előtt ért Egyiptomba. Mivel az alexandriai kikötőt üresen találta, visszahajózott Szicíliába, hogy feltöltse készleteit. Eltökélte, hogy felkutatja a francia flottát, ezért visszaindult Egyiptomba, ahol augusztus 1-jén rábukkant a Brueys admirális vezette fő erőkre. A 13 sorhajóból és 4 fregattból álló francia hajóhad az Abukíri-öbölben horgonyzott. A csataA nap már későre járt és a francia hajók kitűnő védelmi állást foglaltak el (egy homokos öbölben sorakoztak fel, amelyet egy oldalról az Abukír szigetén felállított parti üteg is védett). Nelson mégis azonnal kiadta a támadási parancsot. A brit hajóknak sikerült ügyes manőverekkel bejutniuk az öbölbe a franciák mögé. Ádáz küzdelem bontakozott ki. Nelson a fején sebesült meg. A csata este tíz órakor érte el a tetőpontját, amikor a francia zászlóshajó, a 120 ágyús Orient felrobbant, és a legénység túlnyomó része – Brueys admirálissal együtt – odaveszett. Egész éjszaka folyt a harc, végül a britek két hajó kivételével valamennyi francia hajót megsemmisítették vagy elfogták. A nílusi csatának fontos következményei voltak. Bonaparte tábornok hadseregeEgyiptomban rekedt és végül vereséget szenvedett. Nemsokkal később Málta a britekkezébe kerül. Ez a két esemény megszilárdította Nagy-Britannia helyzetét aFöldközi-tenger térségében. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
