Hasznos linkek



Az Ortegál foki és a Nílusi csaták 

Kép

Kép

Kép

Ortegal-foki csata

Napóleoni háborúk

Az ortegal foki csata:

Kép

Dátum

1805. november 4.

Helyszín

Ortegal-fok, Észak-nyugat-Spanyolország

Eredmény

döntő angol győzelem

Harcoló felek

Franciaország

Egyesült Királyság

Parancsnokok

Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy

Sir Richard Strachan

ellentengernagy

Haderő

4

8

Veszteségek

730 halott és sebesült
Mind a 4 hajó elfoglalva

24 halott
111 sebesült

Háború a 3. koalíció ellen (1805)

Finisterre-fokUlmTrafalgarCaldieroAmstetten • Ortegal-fok • DürnsteinSchöngrabernAusterlitzGaetaCampoteneseMaidaPozsonyi béke

mvsz


Az Ortegal-foki csata 1805. november 4-én zajlott le az Ortegal-foknál

Észak-nyugat-Spanyolország partjainál. Ez az ütközet volt a trafalgari

csata utolsó akciója.

Előzmények

Bővebben: trafalgari csata

Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy négy hajójával nem

vett részt a trafalgari ütközetben, csak mozdulatlan szemlélője volt az

eseménynek. November 3-án a spanyol partoknál megpillantotta

Sir Richard Strachan angol ellentengernagy nagyobb flottáját, ami elől

ki akart térni.

A csata

Sir Richard Strachan angol ellentengernagy a Caesar, Hero, Courageux,

Namur sorhajóval és négy fregattal döntő vereséget mért és elfoglalta a

Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy irányította hajórajt:

a Formidable, Scipion, Duguay-Trouin és Mont Blanc hajókat, amelyek

kimaradtak a két héttel korábban vívott trafalgari csatából.

Következmények

Ezzel a vereséggel a francia flotta gyakorlatilag megsemmisült és az

angol flotta lett a tengerek szinte korlátlan ura. Az elfoglalt francia

hajókat besorozták az angol flotta sorhajó kötelékébe, Formidable-ból

HMS Brave, a Scipion-ból HMS Scipion, Duguay-Trouin-ból

HMS Implacable, a Mont-Blanc-ból HMS Mont Blanc lett. A francia

ellentengernagy a csatában a fején sebesült meg, hadifogságba került

Angliába és sokáig viselnie kellett a veresége szégyenét.

Csatarend

Strachan hajóraja

Hajó

Fokozat

Fegyverzet

Tengerészet

Parancsnok

Veszteségek

Megjegyzés

Halott

Sebesült

Teljes veszteség

HMS ''Caesar''

harmadosztály

80

Captain Sir Richard Strachan

4

25

29

HMS ''Hero''

harmadosztály

74

Captain Hon. Alan Hyde Gardner

10

51

61

HMS ''Courageux''

harmadosztály

74

Captain Richard Lee

1

13

14

HMS ''Namur''

harmadosztály

7

Captain Lawrence Halsted

4

8

12

HMS ''Santa Margarita''

ötödosztály

36

Captain Wilson Rathbone

1

1

2

HMS ''Aeolus''

ötödosztály

32

Captain Lord William Fitzroy

0

3

3

HMS ''Phoenix''

ötödosztály

36

Captain Thomas Baker

2

4

6

HMS ''Révolutionnaire''

ötödosztály

38

Captain Hon. Henry Hotham

2

6

8

Veszteség: 24 halott, 111 sebesült, 135 teljes veszteség

Dumanoir le Pelley hajóraja

Hajó

Fokozat

Fegyverzet

Tengerészet

Parancsnok

Veszteségek

Megjegyzés

Halott

Sebesült

Teljes veszteség

Formidable

harmadosztály

80

Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy

-

-

-

Elfoglalva, HMS Brave

Scipion

harmadosztály

74

Captain Berrenger

-

-

Elfoglalva, HMS Scipion

Duguay-Trouin

harmadosztály

74

Captain Toufett †

-

-

-

Elfoglalva, HMS ''Implacable''

Mont Blanc

harmadosztály

74

Captain Lavillegris

-

-

-

Elfoglalva, HMS Mont Blanc

Veszteségek: 730 halott és sebesült

Kép

Kép

Kép

Nílusi csata

A nílusi csata

Kép


Konfliktus

Napóleoni háborúk

Időpont

1798. augusztus 1.

Helyszín

Abukír, Egyiptom

Eredmény

brit tengeri győzelem

Szemben álló felek

Franciaország

Egyesült Királyság

Parancsnokok

François-Paul Brueys d’Aigailliers admirális †

Horatio Nelson admirális

Szemben álló erők

13 sorhajó,4 fregatt, 30 kisebb hajó

14 sorhajó

Veszteségek

1 700 halott,
3 600 sebesült,
3 000 eltűnt vagy fogságba esett

218 halott,
677 sebesült

Hadmozdulatok a nílusi csatában. A brit hajók piros, a francia hajók kék színnel vannak jelölve.

Kép

A nílusi csata, vagy más néven az abukíri csata brit–francia tengeri ütközet, Alexandria közelében.

A csata előzményei

Napoléon Bonaparte tábornok 1798-ban azt tervezte, hogy Egyiptom megszállásával veszélyezteti a britek uralmát Indiában. Miután kitudódott a franciák terve a brit

Admiralitás Nelsont küldte a Földközi-tengerre, hogy felderítse a francia flotta

mozgását. Nelsont azonban egy vihar megakadályozta feladatának teljesítésében.

A francia expedíciós flotta közben elfoglalta Málta szigetét, és innen indult tovább Egyiptomba. Nelson azonban a franciák előtt ért Egyiptomba. Mivel az alexandriai

kikötőt üresen találta, visszahajózott Szicíliába, hogy feltöltse készleteit. Eltökélte,

hogy felkutatja a francia flottát, ezért visszaindult Egyiptomba, ahol augusztus 1-jén rábukkant a Brueys admirális vezette fő erőkre. A 13 sorhajóból és 4 fregattból álló

francia hajóhad az Abukíri-öbölben horgonyzott.

A csata

A nap már későre járt és a francia hajók kitűnő védelmi állást foglaltak el

(egy homokos öbölben sorakoztak fel, amelyet egy oldalról az Abukír szigetén felállított

parti üteg is védett). Nelson mégis azonnal kiadta a támadási parancsot.

A brit hajóknak sikerült ügyes manőverekkel bejutniuk az öbölbe a franciák mögé.

Ádáz küzdelem bontakozott ki. Nelson a fején sebesült meg.

A csata este tíz órakor érte el a tetőpontját, amikor a francia zászlóshajó,

a 120 ágyús Orient felrobbant, és a legénység túlnyomó része – Brueys admirálissal

együtt – odaveszett. Egész éjszaka folyt a harc, végül a britek két hajó kivételével

valamennyi francia hajót megsemmisítették vagy elfogták.

A nílusi csatának fontos következményei voltak. Bonaparte tábornok hadserege

Egyiptomban rekedt és végül vereséget szenvedett. Nemsokkal később Málta a britek

kezébe kerül. Ez a két esemény megszilárdította Nagy-Britannia helyzetét a

Földközi-tenger térségében.