Hasznos linkek



Kép

A cikket hasznossá téve mellékelném egy kis info háttérként egyes hajó alkatrész kronológikus leírását,nyílván léteznek  bővebb írások de ez csak egy kis szösszenet, melyet itt most megosztok veletek!

 

A felszerelések 1. menüpont bemutatja a felszerelések tőrténetét  Teljes vitorlázatok, Korlátbábok, Modell blokkok, hajózászlók, és a hajókormányok

 

Remélem hasznos lessz ez is..

 

.

 

KépKépKépKépKépKép

KépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKép

Kép

KépKépKépKépKépKép

KépKépKépKép Kép

Kép

KépKépKépKépKépKép

KépKépKépKépKépKépKép

Kép

KépKépKépKépKépKépKép

KépKépKépKépKépKépKép

Kép

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű illetve mintájú vászondarab, mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve. (A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.) A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”), ilyen a francia, az olasz és a magyar zászló is.Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. Jópáran Kínára gondolnak, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai zászlók ősének. Eredetileg nem zászlókat használtak a római légiók jelzésre, hanem más eszközöket, mint például a sast Augustus X. légiójánálA középkorban zászlókat leginkább a vezetők megkülönböztetésére használtak. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában a tábornokok használták.Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás (és később törvényi előírás) volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni. Ezek a mai nemzeti zászlók és hajózási zászlók elődjei. Ma is zászlókat használnak a nemzetközi tengeri kommunikációban. Lásd Nemzetközi hajózási jelzőzászlók.A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Ettől az időtől a zászló megszerzése egyet jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért az első világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.A legelterjedtebb feladata egy zászlónak egy nép vagy ország szimbolizálása. Néhány zászló alapja volt a több zászló megszerkesztésénél. Pár példa erre:

A Japán Császári Hadsereg hadi zászlaja

Ezek önálló hadsereggel rendelkező országok zászlajai, melyeket háború során használnak.

Vannak országok, (mint például az Egyesült Királyság, vagy a Náci Németország saját zászlót készítettek erre a célra, mely eltér a nemzeti zászlótól. Ezeket hívják kifejezetten hadi lobogóknak.

Más államok (mint az USA vagy Svájc) a nemzeti zászlót használja. A Fülöp-szigetek ugyanazt a zászlót használja, de hadi események alkalmával megfordítják a színeket. Szintén így hívják a tengerészetnél használt zászlókat.

A zászlók rendkívül fontosak voltak a tengeren, a rádió elterjedése előtt, ugyanis kizárólag ezekkel tudtak kommunikálni. A kereskedelmi hajók és a jachtok kitűzik annak az országnak a zászlóját, amelyikben a hajó be van jegyezve, és a személyzet tagjainak nemzetiségére utaló zászlókat.

Néhány országban a jachtok zászlaja különbözik a kereskedelmi hajók zászlóitól, hogy jelezzék, a jacht szállítmánya nem igényel vámkezelést. Ha mégis kereskedelmi árut szállít a hajó, akkor ezt a legtöbb jogrendszer csempészésnek minősíti.

A számok és betűk jelzésére szabályozott nemzetközi rendszer létezik. Minden jelzőzászlónak megvan a saját jelentése.

Vexillológia

Vexillumot tartó nőalak Epheszoszból
Szarmata Draco
Velence lobogója a gonfalon
Buda zászlóerdőben a reformkorban
Az Union Jack az Egyesült Királyság lobogójának kialakulása
Draco Standard ábrázolása a St. Galleni apátság zsoltároskönyvében

A vexillológia vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, a zászlók történetével, szimbolikájával foglalkozó történeti segédtudomány. A tudományág alapjait, és magát az elnevezést is Whitney Smith amerikai heraldikus alkotta meg 1957 körül. A vexillológiát kezdetben a heraldika egyik ágának tekintették, és ez a nézet máig tartja magát. Mások inkább a szemiotika részének tartják. A történetiségen kívül a vexillológia gyakran kitér a zászlók esztétikájára és szimbolizmusára is. A vexillológia mint tudományág nem azonos a zászlók tervezésével, mint művészi tevékenységgel (vexillográfia), bár gyakran együtt jár vele.

Csak bot és vászon,
de nem bot és vászon,
hanem zászló.

– Kosztolányi Dezső: Zászló

Már nagyon régi időkben megjelentek az egy- vagy többszínű, vagy olyan ábrával ellátott zászlók, amelyek elsődlegesen a különböző katonai egységek megkülönböztetésére szolgáltak. A középkorban a heraldika elterjedésével igen sokféle színű, ábrákkal ellátott zászló volt használatban (banner, gonfanon, kornéta, standárt…).

A zászló latinul vexillum, németül gonfanon. A zászlón lévő jelvényt signum-nak nevezték. Ez és a katonák közös jelvénye a teljesen zárt sisakok korában egyénivé vált, s a XII. század végén a pajzsra kerülve kialakultak belőlük a címerek. Innentől kezdődően a zászlóra is címer került, a címeres zászló is új nevet kapott. Ez a francia banniére, a német banner, magyaroknál banerium, később banderium. A címer miatt a zászló formája is megváltozott. A gonfanon hosszanti tengelye ugyanis a zászló rúdjával derékszöget zár be, a jelvényeknek pedig fejjel a zászlórúd felé fordulva, a lobogó tengelyében kellett elhelyezkedniük. Ezzel szemben a címeres zászló tengelye a rúddal párhuzamosan fut, s a lapján lévő címerkép, ferdén jobbra fordulva a rúdba kapaszkodik.

Az ezer évvel ezelőtti csaták Draco Standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését. A zászló vagy lobogó, mint a nemzeti hovatartozás jelképe, a 16. században alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A zászlók napjainkban is kiemelt fontossággal bírnak, mint egy-egy nép, katonai szervezet vagy társadalmi csoport jelképei.

A zászlók nemzetközileg elfogadott osztályozási és jelölési rendszerét Whitney Smith alkotta meg. A következő szimbólurendszerrel jelölhető, hogy hol használáják,(tengeren vagy szárazföldön) illetve mit fejez ki a zászló.

HasználatMagáncélraÁllami célraKatonai célra
Szárazföldön Polgári zászló Állami zászló Hadi lobogó
Tengeren Civil hajózászló Állami hajózászló Haditengerészeti lobogó

Smitth összesen 63 szimbólumot alkotott amelyekkel leírhatók a zászlók:

SzimbólumBetűkódNeveHasználat
FIAV 100000.svg C**/*** Polgári zászló magánszemélyek használhatják, szárazföldön
FIAV 010000.svg *S*/*** Állami zászló hivatalos állami intézmények használják, szárazföldön
FIAV 001000.svg **W/*** Hadi lobogó szárazföldi hadsereg használja
FIAV 000100.svg ***/C** Civil hajózászló magánszemélyek hajóin használják (másik neve: kereskedelmi zászló)
FIAV 000010.svg ***/*S* Állami hajózászló állami tulajdonú hajókon
FIAV 000001.svg ***/**W Haditengerészeti lobogó a hadiflotta használja
FIAV 110000.svg CS*/*** Polgári és állami zászló magánszemélyek és állami intézmények, szárazdöldön
FIAV 011000.svg *SW/*** Állami és katonai zászló állami intézmények és a hadsereg használja, szárazdöldön
FIAV 111000.svg CSW/*** Nemzeti zászló mindegyik célra használják, szárazföldön
FIAV 000111.svg ***/CSW Nemzeti hajózászló mindegyik célra használják, hajókon
FIAV 111111.svg CSW/CSW Nemzeti zászló és hajózászló mindegyik célra használják, hajókon és szárazföldön egyaránt

A többi szimbólum a zászlóhasználat egyéb aspektusait jelölik, pl. hogy melyik irányból kell a zászlórúdra erősíteni, vannak-e elfogadott változatai stb.

  • IFIS Normal.svg A zászló törvényesen előírt változata, vagy felhúzási iránya.
  • IFIS Proposed.svg Általánosan elterjedt, de nem törvényesített változat.
  • IFIS Reconstruction.svg Nincs hivatalosan elfogadott változat, az itt látható kép megfigyelés alapján készült.
  • IFIS Reverse.svg A zászló hátoldala.
  • IFIS Variant.svg A zászló hivatalosan elfogadott alternatív variációja.
  • IFIS Alternate.svg A zászló alternatív változata (nincs törvényesítve).
  • IFIS De facto.svg A zászló De facto változata.
  • IFIS Two-sided.svg A zászló két oldalán eltérő mintázat látható.
  • IFIS Sinister.svg A zászlórúd a megfigyelőhöz képest a zászló jobb oldalán kell, hogy legyen..
  • IFIS Authorised.svg A zászló az adott nemzet államilag elfogadott jelképe.
  • IFIS Historical.svg A zászlót korábban hivatalos volt, de ma már nem használják (a jel eredetileg nem volt része Smith rendszerének.)
  • IFIS Mirror.svg A zászló hátoldalán a másik oldal tükörképe látható.
  • IFIS Equal.svg Reverse két oldalán a minta egybevág.
  • IFIS No reverse info.svg Nem tudni, mi van a zászló másik oldalán.
  • IFIS Vertical normal.svg A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, de csak a zászlórúd forgatható el 90°-kal, maga a minta nem.
  • IFIS Vertical rotated.svg A zászlót függőlegesen is ki lehet tenni, és a mintázat is elforgatható.
  • IFIS Vertical unknown.svg Nem ismert a függőleges felhúzás szabálya.
  • IFIS Vertical inapplicable.svg A zászlót semmilyen módon nem lehet elforgatni.
  • IFIS Vertical exclusive.svg Csak függőlegesen lehet kihelyezni.

A zászlókon szereplő színeknek nincs nemzetközileg elfogadott jelentésük, ugyanaz a szín más-más zászlókon teljesen különböző tartalmakat fejezhetnek ki. Pl. a zöld szín a magyar zászlón a reményt jelképezi, míg Szaúd-Arábiáén mint az iszlám és Mohamed próféta színe jelenik meg. Egyes színkombinációkból következtethetünk a használó (ország, város vagy intézmény) történelmi örökségére, identitására:

  • Pán-afrikai színek: vörös, sárga (arany), zöld, fekete. Pl. Etiópia, Jamaika, Benin, Kamerun. Elsőként Etiópia, az egyetlen függetlenségét megőrző fekete-afrikai ország használta őket, de más afrikai népek pl. a mórok zászlóin is felbukkantak. Emiatt vált később az afrikai függetlenségi törekvések jelképévé (a rasztafariánus mozgalom is használta).
  • Pánszláv színek: vörös, fehér, kék. Pl. Oroszország, Csehország, Szlovákia. Az orosz zászló színeiből erednek, ezzel szimbolizálva a szlávok közös, keleti eredetét.
  • Pán-iráni színek[1]: vörös, fehér, zöld. Pl. Irán, Tádzsikisztán, Kurdok. A perzsa Qajar sahok zászlajából ered. Viszonylag kevéssé elterjedt, a legtöbb ilyen színű zászló nem a nemzet iráni eredetére utal.

Hasonló, nem színekkel kifejezett motívum még az "északi kereszt", ami csak a skandináv országok zászlóin szerepel (Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, Izland, Feröer).Bár nem léteznek olyan írott szabályok, mint a heraldika esetén, egyes kultúrákban pl. a muszlim országokban alkalmaznak bizonyos korlátozásokat a színkombinációkat vagy a színek számát illetően. Más, íratlan szabályokat egyszerűen esztétikai okokból érdemes betartani. Ugyanilyen fontos, hogy a zászló bírjon valamilyen történelmi jelentéssel, hogy kellően reprezentálhassa az országot. Az egyik vezető vexillológus, Ted Kaye 5 pontban foglalja össze a zászlótervezés alapelveit[2]:

1. Egyszerűség: a zászlónak olyan egyszerűnek kell lenni, hogy egy gyerek is le tudja rajzolni fejből.

2. Sokatmondó szimbolizmus: a zászlón szereplő jelképek valóban utaljanak arra, amit kifejezni akarunk.

3. 2-3 szín szabálya: lehetőleg ne használjunk 3-nál több színt. A 3 szín legyen jól megkülönböztethető, kerüljük a különleges árnyalatokat.

4. Ne legyen a zászlón írás vagy pecsét.

5. Egyediség és hasonlóság: a zászló legyen egyedi, a többitől jól megkülönböztethető, de lehetnek hasonlóságok más zászlókkal, ha valamilyen kapcsolatot akarunk kifejezni.

 

 

 

KépKépKépKépKépKépKépKépKépKépKép

Kép